Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A Szóforgató Magazinból

Forrás: Szóforgató Stúdió - www.szoforgato.hu

 

JUTALMAZÁS ÉS BÜNTETÉS


Már több mint 20 éve foglalkozom a gyermekek fejlesztésével, oktatásával, nevelésével, 6 éve saját gyermekem is rendszeresen feladja a leckét, és úgy gondolom, hogy a gyermekek "kordában tartása" nagyon embert próbáló feladat. Minden nap gyakorolom, ennek ellenére nagyon sok fejtörést okoz, hiszen a gyermek fejlődése, a társadalmi szocializációja múlhat egy-egy jól vagy rosszul megválasztott jutalmazáson vagy büntetésen. 

 

 

Néhány szó a jutalmazásról 

 

A jutalmazás nem más, mint a gyermek cselekvésének, tevékenységének elismerése. Az a célja, hogy a gyermek máskor is így tegyen - azaz megerősíteni őt a helyes viselkedésmintában. Sok vizsgálat irányult arra, hogy mi a jobb: a jutalmazás vagy a büntetés. És valamennyi azonos eredménnyel zárult: a jutalmazás jóval hatékonyabb, mint a büntetés. Hiszen hajtóerőként készteti arra a csemeténket, hogy legközelebb is így tegyen, öröm a számára, ezáltal pedig nő az önbizalma, pozitív önértékelést alakítunk ki benne. Ezzel szemben büntetéskor csökken az önbizalma, a belső motivációja, énképe kedvezőtlen irányba fejlődik, s míg jutalmazáskor a gyermek viselkedése együttműködő lesz, addig büntetés esetén agresszívvá vagy szorongóvá válik. 

 

 

De milyen is a jó jutalom? 

 

Fontos, hogy a gyerek vágyakozzon a jutalomra, elégítse ki szükségleteit, de ugyanakkor legyen mértéktartó. Meghatározott szabályok alapján, személyre szabottan, következetesen jutalmazzunk. Ha időben túl távoli, vagy a gyermek számára elérhetetlennek tűnik a jutalom, az nem jó. Az sem, ha túl sok jutalmat a kap a gyermek, mert ezáltal gyengülhet a belső motivációja. Itt is érvényes a mondás: meg kell találni az "arany középutat".

 

 

Büntetni kell - de nem mindegy, hogy hogyan!

 

Ha a gyermek helytelenül, veszélyesen viselkedik, büntessük meg. A célunk az, hogy megelőzzük azt, hogy ez a viselkedés máskor is előforduljon. Ez a büntetés azonban soha nem jelenthet fizikai bántalmazást. Sokszor elég egy zord tekintet, kissé erélyesebb felszólítás, néha azonban erősebb büntetésre van szükség: kiállítás a játékból, vagy leültetni egy kicsit, amíg átgondolja, mit tett. A jutalom megvonása is lehet büntetés. Fontos azonban, hogy a büntetés mértéke álljon arányban az elkövetett cselekedettel. Nem lehet például minden örömtől megfosztani (pl. szobafogság + zsebpénzmegvonás + eltiltás a számítógéptől egy rossz iskolai teljesítmény miatt).  Legyen módja a gyermeknek jóvátenni a hibáját, a szülő (vagy pedagógus) haragja pedig ne tartson napokig. Fontos, hogy a gyerek érezze a szülő/pedagógus szeretetét, érezze azt, hogy a cselekedetét bünteti, nem pedig őt magát. Beszéljük meg vele, hogy amit tett, az nem helyes, és azért büntetjük meg, hogy a jövőben ne cselekedjen így.

Soha, semmilyen körülmények között nem élhetünk a megszégyenítés módszerével! Nagyon hatékony módszer ugyan, de rendkívül káros! Aláássa a gyermek önértékelését, és akár egy életen át hurcolt lelki sérülést is okozhat.

 

 

A büntetés alapszabályai:

 

Ne essünk túlzásba sem a mértékét, sem a gyakoriságát illetően. A büntetendő cselekedetet azonnal kövesse a büntetés, különben a gyermek nem fogja érteni, miért is kapja azt. Csak annyit szűr le belőle, hogy már megint rossz napja van Kati néninek. A büntetést mindig kísérje magyarázat: ezzel érjük el azt, hogy a cselekedet ne ismétlődjön meg újra. Ha hasonló helyzetben a gyermek másként cselekszik (pl. nem ellopja, hanem elkéri a vágyott tárgyat) dicsérjük meg.

 

 

Ne feledjük: Az agresszió agressziót szül!

 

Agresszív viselkedéshez vezethet a nem megfelelő szintű beszédértés is. Sürgős feladatnak tartom gyermekeink beszédértésének fejlesztését - ugyanis számos tanulási és magatartási probléma hátterében ez áll.


Jutalmakkal teli, vidám hetet kívánok!

Dudáné Driszkó Adrienn

Szóforgató Stúdió

  

Szerző: Dudáné Driszkó Adrienn